Huszka JanosA nátha általános tünetegyüttes, és ha csak egy pillanatra elgondolkodunk, eszünkbe fog jutni, hogy mi vagy gyermekünk mikor volt legutóbb náthás. A családban a kiskorúakra kiemelt figyelmet kell fordítani. Ha a gyermekek nem immunrendszere nem elég erős a vírusokkal, baktériumokkal szemben, akkor évente legalább egyszer megküzdenek valamilyen felső légúti fertőzéssel. A betegségről Dr. Huszka Jánossal, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Fül-, Orr-, Torok-, Gége és Fej-, Nyaksebészeti Osztály osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

 

- Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Az interneten fellelhető szakmai életútja, illetve a szakterületen végzett tudományos munkái és ennek kapcsán elért szakmai sikerei. Röviden összefoglalva elmondaná, hogy miért az orvosi hivatást választotta, és miért a fül-orr-gégészet irányába szakosodott?
- Gyermekkorom óta vágyam volt, hogy orvosként segíthessek. A településen, ahol felnőttem volt egy szakmailag kifogástalan, a környéken méltán híres körzeti orvos, aki a követendő példát szolgáltatta. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karának befejezését követően sebész szerettem volna lenni, azonban mindeközben az élet úgy hozta, hogy a párommal összeházasodtam, gyermekeink születtek és a lehetőségek a fül-, orr-, gégészet irányába sodortak, amit egy percig sem bántam. A sebészetről sem kellett lemondanom, hiszen a fej-nyaksebészet széles palettája a fül-orr-gégészet része; rendszeresen operálok, specialitásom a nyálmirigy, illetve az arcideg sebészet.

- Beszélgetésünk témája a kiskorú gyermekek felsőlégúti hurutos megbetegedését célozza. Mi, illetve milyen kórokozók felelősek a nátháért?
- A nátha (megfázás, meghűlés, de sok egyéb elnevezése is van) gyakorlatilag egy banálisnak tekinthető felsőlégúti hurutos megbetegedés. Több mint 200 fajta vírus okozhatja. Az embereket érintő fertőzések között talán ez a leggyakoribb betegség. Nem keverendő össze az influenza vírus okozta fertőzéssel.

- A vírusok milyen biológiai hatást gyakorolnak a szervezetre, melynek köszönhetőn kialakul a nátha?
- Kiváltják a szervezet immunválaszát és a betegség tüneteit.

- Milyen tünetekkel, tünetegyüttessel jár a felsőlégúti fertőzés. Gondolunk itt a váladéktermelésre az orrban, arcüregekben, tüsszögésre.
- Olykor enyhe torokfájás az első tünet, amit orrdugulás, vizes jellegű orrváladékozás, köhögés, tüsszögés, hőemelkedés, amit esetleg láz követ. Járhat még elesettséggel, levertséggel, hidegérzettel, borzongással, hidegrázással, fejfájással, rossz közérzettel, étvágytalansággal. Érintett lehet a szemek kötőhártyája is, (ez is gyakori ilyen vírusfertőzésnél). A tünetek más sorrendben és eltérő súlyossággal is jelentkezhetnek. Előfordul, hogy nagyon enyhe tünetek észlelhetők és néhány nap alatt meggyógyul a beteg, más esetben tovább tart esetleg hetekig is; később sűrűbb, sárgás, zöldes (bakteriális fertőzésre utaló) orrváladékozással jár. Szinte kivétel nélkül minden nátha érinti az arcüregeket is, ezért általában nem rhinitis-ről (orrgyulladás) beszélünk, hanem leginkább rhinosinusitis-ről, ami az orr és melléküregeinek gyulladása. Ez azonban nem jelent súlyosabb betegséget.   

- Miben más a nátha a gyermekeknél? Hányszor lehet náthás valaki egy évben?
- Míg a felnőttek évente 4-5 alkalommal/ sokan csak egyszer-kétszer náthásak egy évben, addig a gyerekeknél, főleg a bölcsődés-óvodás korosztályban évente akár 6-10-12-szer is előfordulhat a nátha. Iskolás kortól azután csökken a megbetegedések gyakorisága. Kisgyermekkorban jellemzőbb a lázzal járó meghűlés, de nem jár például fejfájással.

Csecsemőkorban a rendszeres szoptatás mellett minimális egy náthás állapot kialakulásának esélye, ezért is lényeges egy megfelelő szoptatási kultúra kialakítása.
Ahogy a gyermek közösségbe kerül (bölcsőde, óvoda), ott egyrészt egymás játékait összefogdossák, valamint cseppfertőzés útján – legyen az köhögés vagy tüsszentés – fertőzik egymást. Sokan betegen, náthásan is beviszik a közösségbe gyermekeiket, ami elősegíti a fertőzés  terjedését.

- Milyen kezelési módok a leggyakoribbak és leghatékonyabbak? Kezdve az otthoni lehetőségektől, egészen a medicinák használatáig.
- A náthának nincs igazi ellenszere, nem ismerek olyan gyógyszert, antibiotikumot ami a kórokozóként számba vehető vírusokra hatással lenne.  Antibiotikumot adni fölösleges és még káros is lehet, egyszerűen nincs értelme. Természetesen, ha  bakteriális felülfertőződést tapasztalunk, akkor szükség lehet rá. Sajnos, azt látom, hogy tanult kollégáim nagyon gyakran fölöslegesen  írnak föl antibiotikumot. A lázcsillapítás kérdése is megér pár szót! Ha a gyereknek hőemelkedése vagy láza van, azonnal gyógyszerhez nyúlunk, holott a hőemelkedést és a lázat 38,5 C fokig nem kell csillapítani, mert a láz a szervezet védekező reakciója, szükség van/lenne rá. A megemelkedett testhő a szervezet immunválasza, melynek elsődleges célja a vírusok-baktériumok legyőzése. Valóban nehéz megállni, de a kezdetekkor igyekezzünk a láz gyógyszerrel történő csillapítását mellőzni.  Egy lázcsillapító tompítja az immunreakciót és gátolja az öngyógyító folyamatok hatékonyságát. Személy szerint 38,5 C fokos láz alatt nem javaslom a lázcsillapítók alkalmazását, de magasabb láz esetén is inkább előnybe részesítendő először egy hűtőfürdőbe ültetni a gyermeket, majd ha nem elég hatékony, ezt követően lázcsillapítót adni.
Lázas állapot során az étvágy jelentősen csökkenhet, és igazából nem is célszerű erőltetni az evést. A táplálkozásnál ilyenkor sokkal fontosabb a bő folyadékbevitel, hogy elkerüljük a gyermek kiszáradását.

A váladékozó és dugult orrot is kezelni kell orrspray használatával, melynek célja az orrnyálkahártya lohasztása. Érösszehúzó hatásuk révén csökkentik orrnyálkahártya duzzanatát, teret engedve a levegőnek. Ezen medicinák alkalmazásával a fülkürt orrgarati szájadékának nyálkahártya duzzanata is kezelhető, ami segít megelőzni vagy akár gyógyítani a középfülgyulladást is. A megfelelő termék kiválasztásánál legyen szempont, hogy lehetőleg ne tartalmazzon tartósítószert, mert ezek többnyire jelentős sejtroncsoló hatással bírnak.

Orrlégzési panasszal járó heveny hurutos állapotban nem ajánlom bizonyos kevert-orrcseppek használatát. (Természetesen ezeknek is megvan a helyük.) Jó, ha az orrspray vagy orrcsepp nem tartalmaz tartósítószert, szteroidot, antibiotikumot, mert például a lokálisan alkalmazott antibiotikum elősegítheti az adott hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulását.
Az említettek mellett természetesen számos otthoni kezelés is létezik a gyógyulás elősegítésére, úgy mint a lámpával történő arc vagy fül melegítés, vagy a felmelegített só beteg fülre helyezve (a középfülgyulladás nem része a náthának, esetleg csak következménye).

Összességében elmondható, hogy banális nátha gyógyításában a legtöbb esetben, véleményem szerint, nem indokolt az antibiotikumok használata. (Az antibiotikumok fölösleges és helytelen alkalmazása  komoly egészségügyi kockázattal jár, káros rövid és hosszú távon a betegek egészségére, nem szólva a betegeket és a társadalmat terhelő pénzügyi teherről).

- Mikor szükségszerű, hogy a gyermekorvos szakorvoshoz utalja be a beteg gyermeket?
- A háziorvos kompetens szakemberként a gyermek általános állapotából,  az orrváladék jellegéből, a torok vizsgálatából, a dobhártya képéből fel kell, hogy tudja állítani egy lehetséges nátha, influenza vagy középfülgyulladás diagnózisát.

Az 1980-as évek végén dolgoztam Finnországban – igaz, hogy ennek már lassan 30 éve –, de az akkor tapasztaltak úgy gondolom, hogy még most is jellemzőek az ország felfogására, miszerint ott rutinszerű volt például, hogy a háziorvos vizsgálta és kezelte a középfülgyulladást, a torok- és mandulagyulladást nem szólva a nátháról. Egyáltalán nem volt életszerű, hogy ilyen jellegű panaszokkal a lakosság azonnal szakorvoshoz forduljon.
Jelenleg egy teljes kórházi osztályt vezetek és elmondhatom, hogy az esetek több mint 90 százalékában sajnos nem indokolt, hogy a betegek szakorvosi vagy sürgősségi ellátásért folyamodjanak. (Szakterületemen a sürgős ellátás indoka: életet veszélyeztető vérzés, fulladás, idegentest a garatban, gégében, fej-nyaki sérülések, forgó jellegű szédülés, hirtelen halláskiesés, súlyos gyulladásos állapot a fej-nyak területén.)

- Mit tehetnek a szülők a megelőzés érdekében?
- Szakmai praxisom és általános tapasztalataim azt tükrözik, hogy alapvető szemléletváltásra lenne leginkább szükség. A gyermekek esetében ebben elvitathatatlan szerepük van a szülőknek, egész pontosan abban, hogy mutassanak jó példát gyerekeiknek saját  életmódjukkal, a helyes táplálkozásra törekvéssel, stb. Nyilvánvaló, hogy komoly szerep jut az iskolának és a társadalomnak is. A helyes életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás nagymértékben meghatározza a következő generációk mentális és egészségügyi állapotát. Az általam elképzelt, más típusú gondolkodásmód, életmód, - amit lehet idealizáltnak is nevezni, - biztosan sokkal  kevesebb  betegséggel járna. Ennek kifejtése azonban meghaladja ennek a beszélgetésnek a kereteit.

- Köszönjük, hogy beszélgetésünkkel segített tájékozódni a gyermekek náthájával kapcsolatos kérdésekről. Élni fogunk a lehetőséggel, hogy ez utóbbi témakörben is megkeressük!

Dr. Huszka János szakmai munkásságával kapcsolatban további információkat a Főorvos  Úr saját honlapján (http://ful-orr-gegesz-orvos.hu) olvashatnak, ahol szintén megtalálják magánrendelésének helyszínét és közvetlen elérhetőségeit.

Patikánk története

 a laborban 20110318 1820272059

Kereshető gyógyszerinformáció

OGYEI logo hiv

Elérhetőségeink