A XX. század elejéig a böjtös időszakok következetes rendben követték egymást az év és a hét táplálkozási rendjében, de mára ez a rendszer felborult. A böjtök rendjét elsősorban az egyház szabta meg, de kialakultak a népi vallásosságra jellemző, a nép vallási életébe belegyökerezett böjtös időszakok is.
A rendszeresen visszatérő böjti szakaszok főként a katolikus közösségekre jellemzőek, míg a protestánsok nem tartanak böjtöt, illetve csak a nagypénteket tartják meg szigorúan.
